Posted on

Az energia-korlátozó étrend hatása testmozgással vagy anélkül a zsírmentes testtömegre, az alapanyagcsere sebességére, kardiovaszkuláris rizikóra, és a posztmenopauzás nők csontállományára.

Ole Lander Svendsen at al., 1993

Bevezetés

A túlsúly a kardiovaszkuláris betegségek (CVD) rizikófaktora – mely a halál, és rokkantság vezető oka a nyugati társadalmakban. Nagyon kevés adat van a túlsúlyos posztmenopauzás nőknél diétára bekövetkező változásokra vonatkozóan, mivel a korábbi hasonló témájú tanulmányban a férfiakat, vagy a menopauza előtt álló nőket vizsgáltak.

A posztmenopauzában lévő nőknél fokozott a CVD kockázata; az ösztrogén hiány, az atherogén lipidek, a lipoprotein profil, valamint a zsíreloszlás miatt. A csontritkulás a másik fő oka a morbiditásnak és mortalitásnak ebbe a csoportban. A testsúlycsökkenés következményei testmozgással vagy anélkül, a csontritkulás szempontjából ismeretlenek. Így a tanulmány  célja az volt, hogy megállapítsuk, milyen hatása van az energia-korlátozó étrendnek testmozgással vagy anélkül, a testösszetételre, a kardiovaszkuláris rizikó faktorokra, és csontállományra a túlsúlyos posztmenopauzás nők esetében.

Módszer

Egy hosszanti klinikai vizsgálatban 121 egészséges, túlsúlyos, posztmenopauzás nőt (53.8 ± 2.5 év, BMI 29.7 ± 3.1 kg / m2) véletlenszerűen 3 csoportba soroltak be: kontroll; 4200 kJ/nap energiatartalmú étrend; és 4200 kJ/nap energiatartalmú étrend, kombinált aerob és anaerob gyakorlatokkal. Az étrend egy előírt 1.6 MJ napi energia bevitelű, Nupo étrend volt, melyet kiegészítettek az „étrend számláló rendszer” segítségével, szabadon választható ételekkel legfeljebb 2.6 MJ energia bevitelig. A diéta előtt, és 12 hét elteltével megvizsgálták a testösszetételt (DEXA), a zsíreloszlást, az alapanyagcserét, vérnyomást, szérum lipid és lipoprotein szintet, csontsűrűséget, kollagént, és a csontanyagcserét jelző markereket.

Eredmények

118 nőt vontak be a vizsgálatba. A testtömeg átlagos csökkenése ((9.5 kg vs 10.3 kg) hasonló volt a diétázó csoportokban, de a testmozgás nélküli csoporthoz képest, a testmozgást végző csoport több testzsírtömeget vesztett (7.8 kg vs. 9.6 kg, p ≤ 0.001), és kevesebb zsírmentes testtömeget (1.2 kg vs. 0.0 kg, p <0.001). Az alapanyagcsere (/ttkg) a kontroll csoporthoz képest (11% vs. 4%, p≤0.009) nőtt a testmozgást végző csoportban. A szérum triglicerid szint, az össz koleszterinszint, az LDL és VLDL szint csökkent, és a HDL/LDL arány mindkét diétázó csoportban 20-30%-kal nőtt a kontroll csoporthoz képest (p ≤0.001). Mindkét diétázó csoportban a szisztólés vérnyomás, a derék-csípő arány és az abdominális- és teljes zsírtömeg is csökkent (10% p <0.003 és 3.5%, p ≤0,0001).

Nem volt jelentős különbség a csoportok között a teljes test, gerinc, alkar csont sűrűsége, kollagén és csontanyagcserét jelző markerek tekintetében.

Konklúzió

Arra következtetésre jutottunk, hogy a túlsúlyos posztmenopauzás nőknél a kombinált aerob és anaerob testmozgás, egy nagy fehérjetartalmú, energia-korlátozó étrend mellett, megmarad a zsírmentes testtömeg, elősegíti a fizikai terhelhetőséget, és fokozza az alapanyagcserét és zsírvesztést. A diétás étrend, testmozgással vagy anélkül, mélyreható javulást eredményez  a szérum lipidek és lipoproteinek, vérnyomás es zsíreloszlás terén. Az étrendnek köszönhető testsúlycsökkenésnek testmozgással vagy anélkül, úgy tűnik, nincs jelentős káros hatása a csontállományra.